/ Főoldal / Atomerőmű / Új blokk(ok)

Új blokk(ok)

Új atomerőművi blokkok építése

Magyarország

Az 1980-as évek derekán jelentős erőfeszítések történek a paksi atomerőmű bővítésére. Az iparág eredetileg további VVER-440/213 típusú blokkok építését tervezte, de ez a törekvés meghiúsult, mivel a Szovjetunióban akkorra a VVER-1000 blokkok szabványosítását és sorozatgyártását határozták el. A nyolcvanas évek második felében 2 darab VVER-1000 blokk építésének előkészítése folyt. A VVER-1000 típus számos egysége bizonyított már akkorra, több országban (Bulgária, a mai Oroszország és Ukrajna) megbízhatóan működtek. Jelentős, mintegy 3 milliárd forintos előkészítő munkát végeztek el a helyszínen, elsősorban a tereprendezés, feltöltés, a telephelyi szállítási infrastruktúra építésének előkészítése terén. A beruházás helyszínéül az 1-.4. blokkok tengelyétől északra elhelyezkedő területet szánták. A korábbi építkezést kiszolgáló létesítményeket (raktárak, előgyártó műhelyek, betonüzem, közművek) nem bontották el, hiszen mindez használható lett volna az új program során. Igen, csak lehetett volna. A beruházás előkészítését még a rendszerváltás előtt a kormány leállította. Kivételt képezett az ország akkori egyetlen olyan középiskolája, amelyet kifejezetten a leendő szakembergárda kiképzésére hozott létre az atomerőmű – ez ma is eredményesen működik.
A következő jelentősebb esemény 1996/97-hez kötődik. A Magyar Villamos Művek Rt. által kiírt kapacitásnövelési tenderen három pályázattal is indulni kívánt a Paksi Atomerőmű Rt. Három potenciális szállító kb. 600 MW egységteljesítményű blokkjainak építéséről készült megvalósíthatósági tanulmány, egy- és kétblokkos kiépítésben: az AECL CANDU-6 típusú blokkja, a Westinghouse AP-600 blokkja (amely épp akkor kapta meg a típusengedélyét), és az Atomsztrojexport VVER-640, tervezés alatt lévő típusa. A tenderen való részvétel feltétele volt az előzetes környezeti hatástanulmány elkészítése és hatósági elfogadása, amely - tekintettel arra, hogy ennek időigénye igen jelentős az atomerőművek esetében – nem volt megvalósítható a megadott időkeretek között, ezért az atomerőművi pályázat a tenderen nem vehetett részt. Végül a 200 MW feletti kategóriában egyetlen pályázó sem nyert, így sem széntüzelésű, sem lignittüzelésű, sem nukleáris blokk nem épülhetett. A 200 MW alatti kategóriában néhány földgáztüzelésű erőmű kapott létesítési engedélyt, ezeket általában – hálózati elosztó-központokba telepítve - gyors kisegítésre használja a rendszerirányító.  A nyolcvanas évek közepétől több más ajánlkozás is volt új atomerőmű építésére, így például francia ajánlat is volt 1000 MW-os blokkok építésére.


A paksi telephelyről származik a hazai termelés közel 40 százaléka. Jelenleg (és évek óta) igen magas, 74 % körüli a paksi atomerőmű üzemeltetésének társadalmi elfogadottsága.

A Magyar Országgyűlés 2009. március 30-án 330 igen, 6 nem szavazat és 10 tartózkodás mellett elvi jóváhagyását adta Pakson új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez.

Európa

A helyzetet legalább három, sokszor egyszerre zajló tevékenység jellemzi:

  1. A Szovjetunió és a korábban vele egy táborban lévő országok szétválása miatt számos beruházás megrekedt az akkori építészeti és technológiai készültségi fokon. Oroszország, Ukrajna és Szlovákia befejezetlen blokkjait előbb-utóbb üzembe helyezi, általában nemzetközi pénzekből is biztosítva a szükséges fedezetet. Nem ritka a korábbi szovjet technológia nyugati irányítástechnikával vagy üzemanyaggal való párosítása. Románia évtizedek óta építi, és lassan üzembe veszi kanadai technológiával és segítséggel épült blokkjait.
  2. Számos ország újra belép, vagy szeretne belépni a nukleáris táborba. Lengyelországban a nyolcvanas évek eseményei meghiúsították az építkezést, most a három balti állam programjához kíván csatlakozni. Olaszország bezárta blokkjait, most keresi az utat az energiaéhség csökkentésére – a döntéshozók gondolkodnak a nukleáris opción is. Egyértelműen pozitív az új blokkok megítélése Svájcban és Nagy-Britanniában, jelenleg azonban csak a szándék biztos. Két blokk épül jelenleg kontinensünkön: Finnországban (Olkiluoto) és Franciaországban (Flamanville). A típus az EPR-1600 nevet viseli, és a francia-német fejlesztés eredménye. Nagyon erős Bulgária és Csehország építési szándéka. Vannak kilépők is: Németországban és Hollandiában egyelőre építési moratórium van, illetve az üzemelő blokkok ütemezett bezárását szorgalmazzák a kormányok. A német lakosság közvélemény-kutatásba bevont részének 49 %-a támogatja a 2021 utáni üzemeltetést, 44 %-a ellenzi azt. Svédországban is bezártak blokkokat, de jelentős népharag bontakozott ki a döntés ellen. Jelenleg nem terveznek sem építést, sem bezárást. Az EU-ban a megtermelt villamos energia kb. 32 %-a atomerőművekből származik.
  3. Szinte minden üzemeltető országban zajlik az atomerőművi blokkok üzemidő-hosszabbítási programja és teljesítménynövelése.

01.jpg   02.jpg

Globális viszonyok

Jelenleg közel 440 blokk üzemel a világon, összteljesítményük 380 ezer megawatt körül van. Az összes villamosenergia-termelés 17 %-át atomerőművek adják. A szakmai prognózisok szerint 2030-ra 630 ezer MW lehet a beépített kapacitás. Nukleáris részarányt és blokkszámot most még nehéz adni. Az építendő blokkok zömmel 1000 MW felettiek lesznek, de nem szűnik meg a kisebb blokkok létjogosultsága sem.
Az Egyesült Államokban száznál több blokk üzemel, a nukleáris részarány 20 % körül van. Igen előrehaladott az üzemidő-hosszabbítási tevékenység, egyébként innen is indult ez az eljárás. Hatvannál több blokkot érint már az engedélyeztetési eljárás, nagy részük meg is kapta a további húsz évre szóló üzemeltetési engedélyt. Jól halad a kombinált építési és üzemeltetési engedélyek beszerzése is. Ennek lényege, hogy akkor adja ki a nukleáris hatóság, ha előzetesen a beruházó bizonyítja a blokk megfelelőségét a műszaki, biztonsági és környezetvédelmi előírások terén.  Ha ez sikerül, akkor a kiadott kombinált építési és üzemeltetési engedélyben rögzítik az építkezés megkezdésének legkorábbi és legkésőbbi időpontját és egyéb feltételeit. Mindez azt jelenti, hogy a beruházók előre lefoglalhatnak bizonyos telephelyeket, és időben rugalmasan építhetik meg a blokkokat.
Kína és Oroszország is mintegy 30-40 ezer MW (!) új kapacitást kíván üzembe helyezni a következő 30 évben. Az egyik ország elismert tervező és gyártó, a másik a világ legnagyobb piaca. Kínában jelen van az orosz, a francia és a kanadai technológia, de saját maga is fejleszt nukleáris blokkokat. Japán és India, illetve Dél-Korea épít és tervez építeni több tízezer megawattnyi kapacitást a következő évtizedekben.
Látható, hogy a hangsúly a keleti beruházásokon van, de hamarosan bekövetkezik az amerikai boom is. Ennek hatására várhatóan Európában is új blokkok épülhetnek. A klímavédelmi törekvések is rávilágítanak az atomenergia előnyeire. A beruházások megvalósítása differenciált lesz, hiszen minden országban mások a törvények és az előírások (kormányzati döntés vagy népszavazás, saját finanszírozás vagy nemzetközi hitel, ismert vagy új típusú blokk legyen), így jelentős eltérések lehetnek az engedélyeztetés és a megvalósítás során.
Nagyon gyorsan kell dönteniük az építeni szándékozó országoknak, mivel a tervezői és gyártói kapacitás véges. Sorba kell állni az üzemanyaggyártó cégeknél is, időben be kell jelenteni az igényeket. El kell kezdeni a majdani üzemeltető személyzet képzését, fenn kell tartani és modernizálni kell a hatósági rendszereket, folyamatosan konzultálni kell a társadalom különböző rétegeivel. Az eddig nukleáris technikával nem rendelkező országoknak előzetesen tájékozódniuk kell szomszédjaik várható reakcióiról. A kérdés tehát összetett, de kezelhető.
Az atomenergia nem mellőzhető a világ energiaéhségének kezelésében, de meg kell találni hozzá azokat az energiatermelési módokat, amelyekkel együtt megóvhatják környezetünket.

Aloldalak